Voiculescut pénzmosás és korrupció miatt ítélték el. Az ügyészség azzal vádolta meg, hogy a piaci árnál 75-ször alacsonyabb áron, törvénytelenül vásárolta meg egy mezőgazdasági kutatóállomás Bukarest melletti telkét, s emiatt 7,7 millió euró kár érte a román államot.
A vádirat szerint az intézet az állami birtokok ügynöksége nevű szakhatósághoz tartozott, amelyet a konzervatív párthoz közel álló emberek vezettek. A privatizáció 2003-ban zajlott le úgy, hogy a tárgyaláson egyedül a Voiculescu által birtokolt Grivco cég vett részt.
A perben Voiculescun kívül 12 másik személyt is elítéltek, egy részük hat év börtönbüntetést, másik részük 5 év börtönbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős, a vádlottak bejelentették, hogy fellebbeznek a bukaresti táblabíróságon, amelynek az ítéletét a legfelső bíróságon is meg lehet még támadni.
Voiculescu ellen 2008-ban emeltek vádat az ügyészek, de a per sokáig nem kezdődhetett el, mert Voiculescu kétszer is lemondott a szenátori mandátumáról azért, hogy a legfelső bíróságtól átkerüljön az ügye alacsonyabb fokú bíróságra, és ezzel időt nyerjen.
A PC a román liberálisokkal és a szociáldemokratákkal együtt alkotja a kétharmados többséggel kormányzó Szociálliberális Szövetséget (USL). A PC kis pártnak számít Romániában, de Voiculescu jelentős politikai befolyásra tett szert médiabirodalma révén. Meghatározó szerepe volt abban, hogy 2011-ben megalakult az USL, amely Traian Basescu államfő leváltása céljából jött életre. Voiculescu ugyanis kilenc éve Basescu egyik legfőbb politikai ellenfelének számít.
A politikus 1989 előtt együttműködött a volt kommunista titkosszolgálattal, a hírhedt Securitatéval. A rendszerváltozás után többször meggyanúsították ellenfelei azzal, hogy 1989-ben a Securitate egyik külkereskedelmi vállalata pénzének az eltulajdonításával teremtette meg vagyona alapját, de ezt a vádat senki nem tudta bizonyítani.